TAVASSZAL

Hiába hallatszik

Madaraknak dala;

Ha nem szól szelíden

Az Úr Jézus szava.

Hiába a sok szép

Virágnak illata,

Ha nem árad rólam

Krisztus jó illata.

Hiába az első

Gyümölcs a kertünkben,

Hogyha az életem

Viszont gyümölcstelen.

Hiába az utcán

Ifjaknak kacaja,

Hogyha nem emel fel

Krisztusnak mosolya.

Tereken pompázik

A sok nyíló rózsa.

Felüdít – ha Jézus

Szívemnek lakója.

Máskülönben minden

Hiábavalóság.

Ahogy olvassuk is

Salamon írását.

Tele van a világ

Szórakoztatókkal;

Mit ér – ha a Lélek

Minket nem vigasztal?

Zaj van lelkemben is,

Keresem a csendet;

Csak Isten kegyelme

Teremthet ott rendet!

Rendet is teremt Ő,

Örvendek e csendnek.

S mint madár tavasszal,

Háladalba kezdek.

Boldogan éneklem

A legszebbik zenét;

A megváltottaknak dicsérő énekét.

l997. június 6.