Bármerre is szertenézünk,
Ember mit tapasztal?
Alig akad egy kis remény,
mely minket vigasztal.
Utunk elé mindenfelé
Hegyek emelkednek,
Bizonytalan lett az útja
Fáradt életünknek.
Pedig a lelkünk sóvárog
Kies legelőkre,
Hogy mennyei eledellel
Istenünk betöltse.
Ha eljön a Lélek szele
És a bűnt elfújja,
Akkor mi szabadok leszünk,
Szívünk megújítva.
Jézus, Te légy a mindenünk
A szívünk Reád vár,
Hogy felfakadjon lelkünkben
Élő reménysugár.
Eltűnik minden fájdalom
És keserű sóhaj,
Ha Te vezeted nyájadat
Kedves szelíd szóval.
Szánj meg minket, Krisztus Urunk,
Tölts be reménységgel,
Munkáld azt, hogy jobban várjunk,
"Mint őrök a reggelt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése