Fenti négy betűnek az egyszerű titka,
Hogy „Bízzuk Újra Életünk Krisztusra.”
Ma sokan várnak a vak sorstól szerencsét,
Mi éberen töltsünk minden reggelt, s estét!
Jó, ha így kezdődik naponta kérésünk,
Hogy Krisztus irgalma növekedjen bennünk.
Mert sajnos nélküle dolgaink elrontjuk,
S a lábmosás helyett mások fejét mossuk!
Új évnek küszöbén nem az a mi dolgunk,
Hogy sokak elesettségén csodálkozzunk.
Bár nehezítené Isten a szívünkre;
Új évben is vár a megtérő bűnösre.
Istennek igéje azt üzeni nekünk,
Hogy egy ilyen bárányt a vállunkra vegyünk.
Ne azt nézzük, milyen nagyon kopott szegény,
Hanem, hogy mit tehet a hit és a remény!
„Az értelmesek, mint a csillagok fénylenek,
Akik sokakat az igazságra visznek!”
Ezt így jegyezte föl Dániel próféta,
Mely mostanra is szól, a mi napjainkra.
„Megtisztulnak és megpróbáltatnak sokan,
Mert nevük az élet könyvében írva van.
Viszont, kik istentelenül cselekesznek,
Az életnek beszédét nem érthetik meg!”
„Egyet kérek az Úrtól s így esedezem,
Hogy lakhassak az Úr házában szüntelen,
Hogy mindig nézhessem az Úrnak szépségét,
Templomában égő, dicső szövétnekét.”
Budakalász, l988. december 31.
Orbán László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése