Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem,
És nem láttak magasra a szemeim sem.
De nem is jártam nagy, csoda-dolgok után,
Sőt lecsendesítém lelkem, s elnémítám.
Amint egymás után a napok peregtek,
Olyan lettem, mint az elválasztott gyermek.
Miként az elválasztott gyermek anyjánál,
Olyan bennem a lelkem az Úr lábánál.
Bízzál hát Izráel az Úrban mostantól.
Grádicsok éneke ez, Dávid királytól.
Fenti ősi zsoltár úgy jutott szívembe,
Hogy saját lelkem tükrét láttam meg benne.
1989. január 31.
Orbán László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése